2013. augusztus 2., péntek

50. fejezet


Hai, girlssss!
Új részt hoztam, végre! :D Bocsánat, hogy nem lett túl hosszú.. Viszont szerintem egész tartalmas részről van szó.. Egyébként nagyon hálás vagyok! Már 179 feliratkozó van! El sem hiszem. Csodálatosak vagytok.:') Most amúgy nem olvastam át annyira tüzetesen a fejit, szóval bocsánat az esetleges hibákért!
Nos, most nincs sok időm rizsázni, úgyhogy csupán annyit mondanék, hogy jó olvasást! És hogy kövessétek a blog tumblr-jét ( katt )! :D

50. fejezet


A légkör fagyossá vált kettőnk között. Harry az alsó ajkát harapdálta, és feszülten bámult maga elé. Én pedig értetlenül cövekeltem az ajtóban. Mintha valami iszonyatos dolgon kaptam volna rajta. Kezdtem komolyan aggódni.

- K-Kivel beszéltél? ─ félénken kérdeztem. - Izz?

- Dehogy! Nem nővel.. Vagyis de, csak.. Mindegy, nem fontos ─ habogott.

Felvont szemöldökökkel tanulmányoztam őt. Zavartan dadog és fészkelődik.. Általában akkor ilyen, ha nem teljesen őszinte. Próbáltam legyűrni a kételyeimet, és inkább elhallgattam.

- Gyere, segítek összepakolni ─ a kezemért nyúlt, majd maga után húzott.

*

Feszült voltam és nyugtalan. Nem tudtam elfelejteni azt a titokzatos telefon hívást. A kanapé szélén gubbasztottam, Harry pedig a szemközti fotelben heverészett. Azt hiszem nem csak én gondoltam úgy, hogy beszélnünk kéne. De egyikőnk sem kezdeményezett.

- Letennéd végre azt a rohadt telefont? ─ törtem ki.

Harryt kissé meglepte a hirtelen jövő kitörésem, és először fel sem fogta, hogy mit mondtam az imént. Felé indultam, majd egy határozott mozdulattal kirántottam a kezéből a készüléket. Szükség volt a magabiztosságomra.

- Direkt össze akarsz veszni velem? ─ vehemensen hadartam. - Mi volt az a hívás délben?

- Umm.. Semmi. Felejtsük el ─ mormolta idegesen.

Feltápászkodott, majd elindult a konyha felé. Most már teljesen nyilvánvaló, hogy szándékosan kerüli ki a témát. De miért?
Helyet foglaltam az egyik bárszéken, míg ő keresett valamit a hűtőben. Egy meglehetősen szemét dolog pattant ki az agyamból. Harry telefonja nálam van.. És van egy ijesztően titokzatos hívás, amiről nem hajlandó beszélni. Nem tudom mit tegyek. Ha megnézném ki volt az, akkor egész biztos, hogy egy újabb veszekedést fogok kirobbantani. Mostanában egyre több probléma van, amit csak hangos szavakkal tudunk megoldani.. Pedig lennének sokkal ész szerűbb lehetőségek is.

- Te nem érzed úgy, hogy valamit nagyon szarul csinálsz? Én nem azért bíztam meg benned, hogy titkolózz.. De mostanában egyre többször vagy ilyen. Nem mondasz el dolgokat és utána még rám haragszol ─ megköszörültem a torkom, a mondanivalóm végén.

- Most az óvadékra célzol? Mert azt mindketten elcsesztük, nem csak én.

Becsapta a hűtő ajtaját, majd zaklatottan tovább indult a nappalin keresztül a hálószobáig. Félve követtem őt, és közben a nevét hajtogattam. De ügyet sem vetett rám. Egy pillanatig sem mutatta érdeklődésének leghalványabb szikráját sem. Borzalmasan éreztem magam. Mintha elnyomott volna. Pedig semmit sem tett.. Pont ez a gond.
A szekrényben kezdett kutatni, míg én leültem a matrac szélére. Az ujjaimat piszkálva figyeltem a mozdulatait. És titkon reménykedtem, hogy megszólal; ad valami magyarázatot.

- Oh, akkor most nem szólsz hozzám? ─ összefontam a karjaimat magam előtt.

Egy hanyag pillantást vetett rám, aztán a vállára dobta a törölközőjét és a fürdőszoba felé indult. Miért csinálja ezt velem? És miért ő sértődik meg, mikor nekem van rá nyomós okom?
Miután átlépte a küszöböt, beakarta zárni az ajtót, de fürgeségemnek hála megakadályoztam, hogy bezárkózzon a mosdóba.

- Baby, zuhanyozni szeretnék ─ motyogta halkan.

- Csak nyugodtan, baby ─ az utolsó szavamat különösen hangsúlyoztam.

Wow! Büszke vagyok magamra.. Egy mély sóhajtást követően hagyta, hogy bemenjek vele. A mosdókagylónak támaszkodva néztem őt, ahogyan lassan kihámozta magát a pólójából. Igyekeztem leszorítani a mosolygást, ami az ajkaimon kezdett formálódni. Apró szívás nyomok díszelegtek a kulcscsontjától az állkapcsáig. Talán két-három "példány", nem tudom.. Nem láttam rá tisztán.
- Csukd be a szemed ─ utasított alig hallhatóan.

- Harry, szerintem erre nincs szükség ─ kuncogva mondtam.

- Tudom, de ez túl erőltetett. Amikor meztelenül látsz, olyankor általában csinálunk valami.. valami mocskosat.. De mivel te haragszol rám, így kevés esélyt látok arra, hogy ma ruha nélkül lássuk egymást. Szóval kérlek, csukd be a szemed.

Próbált nem nevetni, de az arcába mélyedő kis gödröcskék mindig elárulják. Szinte a homlokára volt írva, hogy "ne csukd be a szemed! csak kíváncsi vagyok tényleg haragszol-e rám". Nos, elég jól ismerem már ahhoz, hogy tudjam; ezt gondolja. És mivel én haragszom rá, ezért behunytam a szemeim.
Néhány másodperc elteltével meleg levegőt éreztem magam előtt. Szinte éreztem, hogy Harry előttem áll, csupán pár centire. Majd miután puha ajkak nyomódtak a homlokomhoz, egész biztos lettem a feltételezésben. Hatalmas kezeivel az arcomat fogta, és hosszú ideig puszilta a homlokom. Nem igazán tudom követni.. Az előbb még szégyenlősködik, most meg.. Egyre furcsábban viselkedik.

- Szeretlek ─ suttogta fájdalmasan, miközben ajkaival súrolta az enyéim.

- Én is. Mindennél jobban. Ezért utálom, amikor titkolózol ─ ujjaimmal körbefogtam a csuklóit.

- Sam, az a hívás.. Emilytől jött ─ mormolta bűnbánón. - Tudod, a nő aki apád egyik ismerősének adta ki magát.

Bólogattam, és közben a homlokomat ráncoltam. Harry elhúzódott tőlem; amint látom nem vetkőzésre használta azt az időt, míg csukva volt a szemem. Csak a pólója hiányzott róla. De akkor miért volt az előbbi herce-hurca?

- Baby, é-én nagyon szeretlek. Csak azért mentem bele ebbe ─ makogott.

- Umm, nem egészen értelek. Világosíts fel, kérlek ─ kérdőn néztem rá.

Hatalmas levegővételei vízhangzottak a fürdőszobában, míg én a magyarázatra vártam. A tenyerem izzadni kezdett, s nehezeket sóhajtottam. Mindketten feszülten cövekeltünk a másik előtt.

- Mikor az emlékezet kiesésed volt, akkor kicsit beszélgettem vele. És megkérdezte, hogy elmondhat-e valami nagyon nagy dolgot nekem, ami veled kapcsolatos. Én bólintottam, és elmesélt mindent. Rólad és az apádról ─ beszélt halkan.

Felvont szemöldökökkel, értetlenül meredtem rá. Nagyon összezavar..

- Kicsim, ez valószínű, hogy ki fog készíteni, de azt hiszem tudnod kell ─ a kezeimért nyúlt, és mélyen a szemembe nézett. - Az édesanyád él. Emily az.

A szívem pedig kihagyott néhány ütemet. A lélegzetem elállt, és csak rosszallóan csóváltam a fejem. Nem, ez nem lehet.

- Ne hazudj nekem! ─ apró könnycseppek kezdtek csorogni a szemeim sarkaiból.

- Nem tenném, te is tudod.

Kirántottam a kezeimet a fogásából, és eltoltam magamtól. Kiviharzottam a mosdóból, és nem törődtem vele. Sem senki mással. Eszeveszettül zokogtam és iszonyatos dolgokat kiabáltam magamban. Nem hiszem el ezt a hülyeséget, míg nem adnak egy kézzel fogható bizonyítékot.
Magamra kaptam a dzsekimet, és belebújtam a cipőmbe. Harry a csuklóm után nyúlt, próbált visszahúzni, mielőtt kiléptem volna a lakásból.

- Gyűlöllek ─ hidegen kijelentettem.

A hónom alá fogtam Franklint, majd ridegen kirohantam. Utálom. Őt is, és mindenkit. Mindenkit, aki a képembe hazudott, titkolózott, megjátszotta magát. Egyedül maradtam. Ismét..

*

Két óra leforgása alatt volt időm gondolkodni. Egy sikátorban húzódtam meg Franklinnel, mivel az eső még mindig esett. Harry telefonja nálam maradt. Még csak most volt erőm hozzányúlni. Feloldottam a képernyőzárat, majd kicsit elfintorodtam a háttérkép láttán. Én és ő.. Csókolózunk..
Most inkább megpofoznám, minthogy megcsókoljam. Az üzenetei közé keveredve szembesültem egy olvasatlannal. "Küldő: Baby".. Nyilván én. Bár már nem tudom mit higgyek, vagy gondoljak róla.

"Fáj még a nyakad? x"

Az sms tartalma ez volt.. Oh, igen. Biztosan egy szívásra gondoltam.. Ismét rosszallóan csóváltam a fejem és inkább tovább keresgéltem. A nevek között. Emily nevét akartam látni. Beszélni akarok vele. Minél hamarabb. De nem tudom mit mondhatnék.. Továbbra is kételkedem abban, hogy ő lenne az anyám, de ettől függetlenül nagyon érdekel egy általa előadott verzió is..

( Örülnék, ha hagynál egy kommentet! Köszönöm! x )

28 megjegyzés:

  1. meg kell Harrynek bocsájtani !! azonnal .D

    VálaszTörlés
  2. ASDFGHJKL*---* Nem jutok szóhoz*o*
    Mint M I N D I G most is P E R F E C T fejezetet hoztál össze, benned S O S E lehet csalódni:)

    Tudtam, hogy Emily az anyukája.Már akkor sejtettem, mikor megjelent egyik nap, mikor Harryvel volt..Micsoda gondolat olvasó vagyok, gyerekem.: D
    Holy shit mégf mindig a hatása alatt vagyok.:oo xd

    Omg, kérlek szépen bocsásson meg Harrynek.<3
    Ui:.K é r l e k h o z d h a m a r a k ö v e t k e z ő f e j e z e t e t , m e r t m á r m o s t t ű k ö n ü l v e v á r o m.:33 (nem tudom miért írok így:D Srry:3)
    Niki xx

    VálaszTörlés
  3. Úúúúúúúúúúúúristen,imádom! :)
    és az SMS?Sam kérdezne ilyet?

    VálaszTörlés
  4. Egy szó: IMÁDOOOOOOOOM!! <3

    VálaszTörlés
  5. úristen úristen úristen. szokás szerint eszeveszetten jó lett!! gyorsan a következőt<3

    VálaszTörlés
  6. nagyon jóó :ooo imádtam :DD kérlek siess a következővel!! :$$

    VálaszTörlés
  7. Nagyon jó és izgalmas rész lett.! IMÁDOM! <3 Siess a kövivel.!!!!! :)

    VálaszTörlés
  8. Jaaaaj ez egyre jobb lesz, annyira, de annyira imádom <3:)
    D.xxx

    VálaszTörlés
  9. Uramisten! Annyira, de annyira jó lett:))) imádom!<3
    jaj, és siess a kövivel!! :DD

    VálaszTörlés
  10. óó...ez vmi nagyon nagyon nagyon űberszuperkúl lett.. most megint tűkön ülhetek a következő fejezetig, de megéri várni

    VálaszTörlés
  11. Hűű. Imádom. Gyorsan kövit! :)

    VálaszTörlés
  12. Szia! Tudod nemrég találtam rá az oldaladra, és azt kell hogy mondjam hogy fanatikussá tettél! Egyszerűen imádom-imádom-imádom ahogyan írsz!! Szörnyen tetszik a fogalmazásod, hogy a durva jeleneteknél sem használsz kemény szavakat, hanem tökéletesen odaillő, és szépen megfogalmazott az összes. Eddig azt hittem hogy a Dark alkotója a nagy betűs BLOGGER. De nagyon úgy tűnik hogy van valaki aki hozza legalább azt a szintet. Ezt a blogot mindenkinek el fogom mesélni, hogy mindenképpen olvassák el, ugyanis a történet egészen a szívemig ért. Sírtam, nevettem, és olvadoztam a romantikus jeleneteknél. Azt hiszem ez egy olyan blog, aminél nem bántam meg hogy elkezdtem olvasni. Köszönöm hogy írod, és színessé teszed vele sokak napját!

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. omg, köszönöm.:') hálás vagyok, hogy írtál! és én köszönöm, hogy olvasod.<3

      Törlés
  13. nagyon durván jó:D Siess a kövivel xx

    VálaszTörlés
  14. Nagyon jóó gyorsan köwit :3

    VálaszTörlés
  15. Nagyon nagyon jó lett! Hamar hozd a következőt!! És Sam bocsásson meg Harrynek, nem veszhetnek megint össze!Siess!!:)
    Virág, xxx

    VálaszTörlés
  16. Amikor ezt a kommentet írtam, még nem olvastam el a részt. De nagyon örülök, hogy az unatkozós nyári napjaimat feldobta a Shadow. (egy hete kezdtem el olvasni, találtam rá..)
    Annyira jól meg van írva az egész!! Sokak szeretnének így fogalmazni, írni, mint te Virág! :DDD

    VálaszTörlés
  17. nagyon jóó lett !! :) kérlek hozd hamar a kövit !! remélem, hogy hamar kibékülnek, és minden rendbe lesz köztük ;) ... nagyon ügyesen írsz csak, így tovább !! :D

    VálaszTörlés
  18. Ahh! Nem haragudhat Harry-re, békitsd ki őket, annyira cukik együtt. :P

    VálaszTörlés
  19. Kedves Chrisy Wood, Virág!:)
    Tudom, a köszöntés eléggé elcsépelt, de ennyi telett most tőlem... Mert nem jutok szavakhoz, hisz elolvastam az 50.fejezetet. Sajnálom, hogy csak most kommentelek, pedig már az elejétől fogva olvasom a blogod, remélem nem haragszol emiatt ♥
    Gratulálni szeretnék neked, mindenért, hisz miattad szerettem meg mások blogjait, és te voltál az, aki leginkább inspirált az íráshoz. Azért, mert én is olyan maradandót akarok alkotni, mint amilyet te is alkottál!
    Egyszerűen imádom a blogod, a karaktereidet, a történeted, mindened:)*-*
    Tehetséges vagy! Csak annyit szeretnék még mondani, hogy ne hagyd abba SOHA a blogolást!!! Hisz az emberek, blogerrinák menthetetlenül beleszerettek a történetedbe, pont mint én (már ki tudja hanyadjára:D). És még egy kérdésem lenne. Mi van a babával? Mert ugye Sam terhes, és hát alig van a babáról említés.. Nem azért kérdezem mert zavar,csak kíváncsi vagyok. Bocsi ha ez sértő vagy ilyesmi..
    u.i: Adom a többiek véleményét, remélem Sam és Harry hamar kibékülnek;) És fény derül Emily-re is!
    Ezermillió ölelés: A legnagyobb rajongód*------* ♥♥♥

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Hoppsz.. Bocsika, a neved miatt:DD Kicsit vaksi vagyok, rosszat írtam:') Ezerbocs!! xx

      Törlés
  20. ez nagyon joo:DD gyorsan kövit<3

    VálaszTörlés
  21. imádom ahogy írsz!egyik blogot sem tudom ehez hasonlítani.sok blogot olvastam már de még egyik sem volt olyan jo és izgalmas mint ez!!nagyon várom a következő és remélem nem kell sokat várni rá.!:) siess<3

    VálaszTörlés
  22. Eszméletlenül jó.
    Csak így tovább!!! :) <3

    VálaszTörlés

Tiny Hand