2013. július 26., péntek

49. fejezet

Hi, babes!
Megérkeztem az új résszel! Nem tudok nyilatkozni róla.. Lett amilyen lett.:D Rátok bízom a minősítést.
Egyébként nagyon köszönöm az előző részhez érkezett komikat! Ez az eddigi legtöbb, amit valaha kapott a blog! Nagyon hálás vagyok! És bízom benne, hogy most már elérjük lassan azt a bizonyos száz ezres megtekintést..
Nagyon boldog lennék.:)
Btw.. Tegnap szüneteltetésre bocsájtottam két blogomat is.. Úgyhogy egy darabig csak ez lesz, hál' Istennek! Megkönnyebbültem. De közben meg eszembe jutott egy új dolog. Oneshot-okat (un. novella) szeretnék írni. Szóval nem hosszú történeteket, hanem csak ilyen rövidebb sztorikat. Viszont nem ilyen "képzeld el" típusra gondoltam! Mert ez annál több lenne.. Szóval mondjuk ha megcsinálnám ezt az oldalt, akkor kérhetnétek oneshot-okat tőlem. Meg persze csak úgy spontán is írnék. De ti mondhatnátok meg, hogy melyik 1D tagról szóljon, vagy ilyesmi.. Ha érdekelne titeket a dolog akkor írjatok komiban, chatben, vagy az askomon! :)
Nos, nem is rizsáznék tovább, elmondtam, amit szerettem volna.. Jó olvasást, drágák! xx

49. fejezet

Hat nap. Ennyi telt az utolsó beszélgetésünk óta. Mikor elviharzottam a lakásából. Ezalatt a hat nap alatt ápolni kezdtem Ryannel a barátságomat. Végülis, sikerült átbeszélnünk pár dolgot. Elmondta, hogy a Hayleyvel való kapcsolata csupán néhány hétig tartott, és egyikőjük sem gondolta komolyan. Viszont sikerült megtudnom egy-két kulisszatitkot Hayley terveihez fűződően. Kiderült, hogy ha tehetné, akkor visszaforgatná az időt és nem hagyná, hogy Harry szakítson vele. Valamint szerinte én nem vagyok megfelelő egy ilyen kapcsolatra. Az "ilyen kapcsolat" alatt a dolgok intimebb részére célzott. Egy váll rántással túlléptem az ügyön. Hayley kevés volt Harry számára, és ezt képtelen elfogadni. Ennyi. Csak ezért mond sértő dolgokat rólam.
A mai napom sablonosan telt. Egy könyvet olvasgattam és.. és gondoltam. Vajon most mit csinálhat? Hogy van? Megtalálta-e Izzie-t? Nem volt merszem a telefonért nyúlni és beszélni vele. Egyébként sem hiheti, hogy majd én fogom törni magam. Ez az ő dolga. Miután ő hagyta, hogy lelépjek.
Valami viszont mégis arra késztetett, hogy elmenjek hozzá. Franklin. Ott hagytam őt nála. Vissza akartam menni érte, de mégsem tettem. Fél úton megfordultam és beletörődtem, hogy egy ideig nem láthatom. Most még ennyire sem voltam képes.

*

A konyhapult fölött görnyedtem, és uborkát szeleteltem. Az ideköltözésemnek volt egy kis ára is. Ryan nem tud főzni, szóval nem kell mindennap valami ehetőt felszolgálni mire haza ér. Már-már kezdem magam egy házasságban érezni. Harry sosem várta el, hogy kötelesség tudóan minden áldott nap főzzek. Mondjuk nála ez nem volt kérdés, mivel néha már csak azt vettem észre, hogy vacsorát csinálok. Magától értetődő volt, hogy ezt tegyem. Jó, tudom, Ryan meg sem közelíti Őt. Semmilyen szempontból..
A bejárat felől halk csengőszó hallattszódott. Kicsit féltem, mivel nem tudom, hogy Ryant milyen alakok szokták látogatni. Nem ismerem a haverjait. Hál' Istennek. A markomban szorongattam a kissé életlen kést, míg eloldalogtam az ajtóig. A hátam mögé dugtam, majd kinyitottam a zárat. Az eső hevesen szakadt odakinn, mikor megpillantottam Harryt. Merő irónia az életem.. Nem akartam megtudni, hogy honnan tudja a mostani kilétem.
Szüntelenül bámultam őt. Az arcán lévő zúzódások kicsit már halványodtak. Nedves tincsei különösen rakoncátlanul hevertek egymáson.

- M-Mit akarsz? ─ habogtam.

- Nos, bocsánatot kérni.. Meg kíváncsi voltam hogy vagy. Bemehetek? Persze csak ha nincs itthon az a pöcs ─ ujjaival vizes fürtjei közé túrt, miközben beszélt. - És ha nem szúrsz le azzal a késsel.

Idegesen kapkodtam a tekintetem, s rájöttem, hogy a kés nálam maradt. Istenem, két perce van itt és máris zavarba hozott.. Nagy nehezen bólintottam, s hagytam, hogy bejöjjön. Lekapta magáról átázott kabátját, és a fogasra akasztotta. Kibújt a cipőiből, én pedig visszamentem a konyhába. Az alsó ajkamat rágcsálva folytattam az uborka szeletelést. Harry velem szemben foglalt helyet, a pult a másik végén. A könyökére támaszkodva figyelte, ahogy az ujjaim jártak.

- Ha ilyen gyorsan csinálod, a végén még elvágod az ujjad ─ vigyorogva motyogott.

Megforgattam a szemeim, és idegességemben inkább egyre gyorsabban vagdostam a zöldségeket. Nem néztem fel egy percre sem, mégis tudtam, hogy Harry felém közelít. Erősen beleharaptam az ajkamba, miközben a szemem sarkából figyeltem a mozdulatait.

- Ne! Nem kell segítened. Nem kell átölelned hátulról, és nem kell megcsókolnod a nyakamat sem ─ szögeztem le.

Ám a határozottságom alábbhagyott. Mivel most teljes mértékben az ellentétét mondtam annak, amit valójában akarok. Akarom, hogy átöleljen és hogy megcsókoljon. De ez egyet jelentene azzal, hogy megbocsájtok neki. És ezt még nem akarom. Haragszom rá.

- Immunis lettem rád, Styles. Ne is próbálkozz ─ mondtam játékosan.

Sajnos túl nagy a kísértés. Képtelen vagyok nem arra gondolni, hogy mennyire jó lenne most hozzábújni és édes, megbánó szavakat suttogni neki. Utálom magam, amiért ilyen befolyásolható, gyenge személyiség vagyok.

- Nagyon sajnálom, ha megbántottalak.. Nehezen bírom nélküled, te is tudod.. ─ alig hallhatóan beszélt, s körbe ölelt.. hátulról.

Pont erre vágytam. Letettem a kést, aztán a pultra támaszkodtam. Harry a fülemhez hajolt, s mocskos dolgokat suttogott. Hogy még mindig tartozom a kihívás teljesítésével. Kuncogva megráztam a fejem, a hajam pedig körém hullott. Hosszú tincseimet a fülem mögé tűrtem, közben pedig megfordultam Harry felé. Az alsó ajkamba haraptam, ahogy testeink egymáshoz préselődtek.

- Gyere velem ─ suttogtam.

Az ujjainkat összekulcsoltam, mialatt magam után húztam. Felmentünk a lépcsőn; majd a vendégszoba előtt megtorpantunk.

- De előre szólok, hogy ez Ryan lakása. Tehát akármikor hazajöhet ─ vigyorogva motyogtam.

Aprót bólintott, aztán átléptük a szoba küszöbét. Harry az ágy felé indult, míg én bezártam az ajtót. A kulcsot a zárban hagytam, megelőzve bármiféle kellemetlenséget. Megfontolt léptekkel közelítettem meg Harryt, aki az ágy tetején ült.

- Na és.. Mit csináltál eddig nélkülem? ─ az ölébe ültem és elmosolyodtam.

- Elmentem a stadionba. Találkoztam pár haverral, meséltem nekik rólad. És az a helyzet, hogy kíváncsiak lettek ─ pirulva suttogott. - Mert nem rám vall az állandó barátnő. Főleg nem hónapokig.

- Umm.. Most arra célzol, hogy találkoznom kell velük?! ─ nyafogtam.

Hátra dőlt a matracra, s engem is magával húzott. A mellkasára omlottam egy gyerekes nevetést követően. Mutató ujjammal a pólója alól kandikáló kulcscsontjára vázolgattam "végtelen" jeleket. Némán vigyorgott, és képtelen volt megszólalni.

- Harry?

Puszikat nyomtam az arcára, miközben ő behunyta a szemeit. Olyan.. ártatlannak nézett ki. A nevét ismételgettem, hogy szóra bírjam, de kissé reménytelennek tűnt. Csak mosolygott és láthatóan valami szépre gondolt. Ezalatt kitűntek mély gödröcskéi. Az alsó ajkamba harapva tanulmányoztam az imádni való látványt. Nem értem hogyan képes ennyire letaglózni egy szimpla mosollyal.

*Harry szemszöge*

A gondolataim a fejemben maradtak. Mindent összekavart bennem ez a csodás lány. Közhelyesnek hangzik, de az életem tényleg sokkal jobb lett, mióta ő velem van. Bár a dolgaim nem mindig alakulnak fényesen, mégis van valaki, aki folyamatosan tartja bennem a lelket.
Puha ajkak súrolták az arcom, s hideg kezek kúsztak a pólóm alá. Most szeretném a lehető legmocskosabb módon megszabadítani a ruháitól.. De muszáj visszafognom magam. Vagy legalább megpróbálni.

- Mit érzel most? ─ suttogta, miközben óvatosan szívni kezdte a bőrt a kulcscsontomnál.

Az érzékeim beleremegtek, ahogy magabiztosan szívogatta a területet. Egy egyszerű érintéstől is kiráz a hideg..

- Igen, egyértelműen észrevehető, hogy ki volt a mestered. Díjazandó technikával veszed a fogaid közé a bőröm. Tényleg lehengerlő ─ lihegve mormoltam.

Rózsaszín ajkaival lehelt egy apró csókot az újonnan keletkezett lilás "sebre", majd elmosolyodott. Félénken. Ujjaimmal hátra fésültem hosszú hajtincseit, amik az arcába lógtak. Kék szemeivel áthatóan mélyült el a tekintetemben. Mintha csak azt sugallta volna, hogy "tegyél velem valami mocskosat". De lehet csak én gondolom így..
Az alsó ajkamba haraptam, s fordítottam a helyzetünkön. Nem mertem ránehezedni, a múltkori "nehéz vagy, nem bírlak" megjegyzése után. Odakinn szakad az eső és hűvös van. De megőrülök, ha idebenn maradunk és nem csinálhatunk semmi élvezettel vagy ággyal kapcsolatosat.

- Nem szabadna ilyeneken gondolkodnod ─ szólalt fel nevetve.

Az ujjaival még mindig kicsit nedves tincseim közé túrt, ami egy újabb csapást mért fészkelődő vágyaimra.

- Milyeneken? Nem gondolok semmire, csak rád ─ mondtam.

- Épp ez a baj. Túlságosan is rám gondolsz ─ széles mosoly ült ki az arcára.

Kék szemeivel továbbra is áthatóan szugerált. Utánozhatatlan mosolya pedig letaglózott. Az alsó ajkába haraptam, mielőtt ő megtehette volna. Tipikus "lányos" kuncogás tört ki belőle, ahogy gyengén rágcsáltam az ajkát. Elnyöszörögte a nevem, majd próbált eltolni magától.

- Engedd el ─ morogta. - Különben én is ráharapok a tiédre, de az meg fog látszani.

Vigyorogva hagytam, hogy az ajka kicsússzon a fogaim közül.

- Sam Ross fenyegetőzik.. Ideje visszavonulni ─ incselkedtem.

Feltápászkodtam, majd hátrálni kezdtem. Az egyik polcon volt egy kisebb tükör, amiben megcsodálhattam a szívás nyomát. Hmm.. Szép munka. Én sem csinálhattam volna feltűnőbbre..

- Kimegyek a slozira. Utána meglátom mit tehetek a nyakad és egy bélyeg szerű szívás érdekében ─ hadartam mosolyogva.

Egy halk kuncogást hallottam a hátam mögül, amire én is elmosolyodtam.

*Sam szemszöge*

Miley Cyrus - 7 things. Ez a cím fogta meg a tekintetem, miközben a telefonon lévő dal listában böngésztem. Nem tudom miért pont ez. "Hét dolog, amit utálok benned és 7 dolog, amit szeretek benned". Érdekes érzések fogtak el, miközben a porosodó slágert hallgattam. A fülhallgatómban dübörgött a dal és megfogta a figyelmem pár sor.

"Megnevettetsz, sírásra késztetsz
De úgy gondolom mind a kettőt vállalnom kell
A kezeid az enyémben
Amikor egybefonódnak
Minden rendben van amikor azzal vagyok akit ismerek
És a hetedik dolog, amit a legjobban szeretek benned:
Nem tudlak nem szeretni"

Istenem, mennyire szívemből szól.. A szerelem tényleg bonyolult dolog. Fogalmam sincs hogyan kötöttem ki itt, ennél a a dalnál, de hihetetlen, hogy mennyire összefoglalja a problémákat. A szám már hosszú percek óta ismétlődött, én pedig egyedül voltam a szobában. Leállítottam a zenét, majd kitéptem a fülhallgatóimat. Megigazítottam a topom, ami kicsit felgyűrődött a csípőmön. Kimentem a szobából, és bekopogtam a szemközti mosdóba, ahonnan nem érkezett válasz. Végig jártam a felső szint összes helyiségét, de sehol nem találtam Harryt. Mezítláb indultam le a lépcsőn, a konyháig, s titkon reméltem, hogy már visszaért a "szobámba", csak elkerültük egymást. Halk susmorgást hallottam a konyha felől. Némán megtorpantam az ajtó előtt, és fülelni kezdtem. Tudom, nem szabadna hallgatóznom, de ha bemegyek, akkor nyilván abbamarad a telefon beszélgetés. Mivel Ryan nem volt még itthon, ezért gondoltam, hogy Harry csak telefonált valakivel.

- Nem, még nem tudja. Szerintem még nem jött el az ideje. Ez felzaklatná ─ halkan beszélt.

Most rólam beszélne? A pulzusom az egekbe szökött, s mindenféle össze esküvés elmélet lepte el az elmém. Harry sejtelmesen susmorog egy telefon beszélgetés révén. Kíváncsivá tett. Halkan megragadtam a kilincset, s benyitottam. Az ajtó nyikorgott, ahogy kinyílt, szóval képtelenség lett volna nem magamra vonni a figyelmet.

- Szia, baby ─ zavarodottan fordult felém.

Hirtelenkedve eldugta a farzsebébe a mobilját, s kétségbeesetten próbált megszólalni. Tudta, hogy valamit meghallottam. Zavartságából könnyű volt következtetni: valamit titkol..

( Hálás lennék, ha írnál néhány sor kommentet! Kösznöm! x )

29 megjegyzés:

  1. Wow, nagyon jó!:) Imádtam. Siess a következő résszel..
    És most olyan Lanásan.;) Remélem én vagyok az első:D<3

    VálaszTörlés
  2. Fuu nagyon jo!! Eszmeletlen ..sejtem h harry mirol beszelt a telefonba szoval kovit :DD

    VálaszTörlés
  3. Nagyon jó lett!!:) Siess a következővel, légyszíves. ui:Kár, hogy szünetelteted a Bookwormot, imádtam olvasni, remélem azért majd folytatod azt is :)
    xx

    VálaszTörlés
  4. Nagyon jó blog! Utálom,amikor a legizgibb résznél hagyod abba:D:D:D:D Siess a következő résszel!:) xx

    VálaszTörlés
  5. imádom *__* nagyon jó lett.. :DDD siess a következővel!! :$$

    VálaszTörlés
  6. asdfghjkl..ez nagyon jó! :)
    siess a kövivel,kérleeeeeek! :)

    VálaszTörlés
  7. úristen!!ez nagyon jóóó:DD imádlak, siess a kövivel:)

    VálaszTörlés
  8. Elképesztő jó!!! ;) Siess a kövivel! :*

    VálaszTörlés
  9. wow, ez egyszerűen fenomenális fejezet lett, mint ahogy a többi..:$
    Tudtam, hogy majd Harry keresi meg Samet, nem pedig fordítva, hááhh:D:3 A kis úriember:$
    ".. Ez felzaklatná ─ halkan beszélt." úristen, megijesztesz:o Mi zaklatná fel vagy ki?:o Oh, istenem, hogy neked mindig az izgibb részeknél kell abbahagynod:D:@
    Remélem hamarabb hozod a következőt, mert már eléggé be vagyok zsongva.
    Ui:. Kár, hogy abbahagyod a Bookwormot, meg a Confused lifet-t:s De, nemgond hiszen legalább többet tudsz dolgozni majd a Shadowon, muhahah:D*-*

    VálaszTörlés
  10. Uuuuh, de kis izgalmas részeknek nézünk elébe;D
    Mivel itt hagytad abba, pont egy ilyen résznél hamarabb kell hoznod a részt :) nem hagyhatsz minket itt, így tudatlanul...
    Amikor láttam, hogy szünetel a Bookworm (és persze a Confused life is) meglepődtem, de mindenkinek kell egy kis szabadság :D
    Természetesen imádtam a részt :)

    D.xx

    VálaszTörlés
  11. Igen, egyet ertek az elottem szólókkal. Nagyon jo rész lett, kivancsi vagyok harry mit titkol:)
    ui.:Bocsi a helyesírási hiákért, telefonon elég nehezen tudok irni.

    VálaszTörlés
  12. IMÁDOOOOOM!*---* Annyira aranyosak! Örülök, hogy kibékültek.:) Van egy tippem, hogy mi ez a titok de eléggé bizonytalan vagyok...Úgyhogy siess, mert nagyon kíváncsi vagyok!!:)xx

    VálaszTörlés
  13. éés itt hagyod abba?:O ez kínzás...Imádom siess xx :)

    VálaszTörlés
  14. Nagyon nagyon nagyon tetetszett!!
    De miért kell it abbahagyni?? Nagyon várom a kövittt!!! Puszih
    Dasie

    VálaszTörlés
  15. Ne!!! éljék együtt a boldog életüket^^ egyébként nekem ez a Oneshot-ötlet nagyon tetszik:) biztosan kérnék én is egy részt:) várom a következőt:)

    VálaszTörlés
  16. Ne már... A végére értem. Pont a legizgalmasabb résznél nem tudok már az "Újabb bejegyzésre" kattintani... Alig várom a folytatást, de tényleg.:))

    VálaszTörlés
  17. Nagyon jó lett! IMÁDTAM! *.* Siess a kövivel! :))

    VálaszTörlés
  18. annyira jól írsz!*.* nagyon imádom gyorsan a kövit!:)

    VálaszTörlés
  19. gyorsan a kövivel nagyon joooo*--------*

    VálaszTörlés
  20. IMÁDOM!!!!!!!!!!!!!mikor lesz kövi?:DDDD

    VálaszTörlés
  21. ajjjjjjjjjjjjjjjjjjjjj ezt kínzáás:DD nem birom kivárni gyorsan kövit:DD ma nem birod hozni?:(

    VálaszTörlés
  22. valaki linkelje már légyszi a blogokat Bookwormot:D

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. http://bookwormfanfiction.blogspot.hu/ : )

      Törlés
  23. WOOOOOOOWWW !!! :D ez negyon jóó lett !! .. siess a kövivel !! remélem hogy hamar visszamegy mejd hozzá Sam ... kiváncsivagyok hogy mi az a dolog !! sajnálom hogy szünetelteted a másik blogod remélem hogy hamar folytatni fogod ... és en örülnék hogy ha elindítanád a oneshot - ot :)

    VálaszTörlés
  24. Gyorsan kövit!
    Remélem majd összefognak házasodni a későbbi részekben :) Ahhw*-* Dejólenne ^^ Imádom.♥ Siess a kövivel!xx

    VálaszTörlés
  25. Imádooom *-* Gyorsan hozd a kövit! :D

    VálaszTörlés
  26. Na jó itt van egy elveszett olvasód aki már Isten tudja mikor kommenetelt!Sorry! :C
    Nos,még egyszer bocsánat ezért,de nem volt időm.
    Annyi mindent szeretnék most ide beszorítani,ami azt hiszem egy 200 oldalas regényben sem férne el.Sokat gondolokoztam,hogy mit is írhatnák ide.
    Na jó nem fecsegek tovább felesleges dolokat.
    Amióta nem komiztam nagyon sok új rész került fel ide és hát az én agyamban is egyre több lett a vélemény,amit le kell írjak.
    Amiken átment Harry és Sam az elképesztő.Legyen az akár a Willes ügy vagy az emlékezettkiesés,meg a terhesség!Hát,hogy ezeket honnan találtad ki azt nem tudom.Tőled bármire lehet számítani.Ezt megtanultam az eddigiek során.
    Tökéletesen írsz.Amikor nem vagy megelégedve a részekkel,akkor is mily véletlen azok is CSODÁSak leszenk.Ebből is látszik,hogy milyen tehetéseges vagy.
    Sokat gondolokoztam azon,hogy melyik a kedvenc blogom!Hát amikor erre rátaláltam akkor már eldölt bennem,hogy ez.A Shadow. az a blog amleyik felülmúlja mindegyiket(akárki akármit mond!!!)még a Darknál is jobb!IMÁDOM!
    Ennek a blognak az olvasása során történt az,hogy önfeledten mosolyogtam,röhögtem,naphosszat izgultam,egy-egy könnycsepp folyt le az arcomon,szó szerint sírtam vagy ha éppen rossz kedvem volt felvidított!
    És ahogyna fogalamzol az valami varázslatos!
    A szereplőket,ahogyan leírod és amiket kitalálsz...nincs rá semmilyen szó ami kifejezi,mennyire is csodálom ezt! c;
    Ebben a részben pedig.Valahogy gondoltam,hogy Harry fog elmennni Samhez.De vajon mi ez a titokzatos telefonhívás?Valami olyasmi jár a fejemben,hogy ennek nem lesz jó vége!De remélem nem az lesz amire gondolok?!
    Nagyon nem szeretném,hogy vége legyen,de már vészesen közel van a vége.
    Nem tudom meddig fogom befele pötyögni a betűket.
    De,ahogy eddig észrevettem ez téged nem nagyon zavar. :D
    Az Izz-es üggyel most mi lett?Sam most vajon mit érez?Harry kivel beszél?Ryan vajon hazajönn mikor Harry ott lesz?Mi az a titok?Vajon réssz vége lesz?Sam visszamegy Harryhez?Harry kivel beszélt telefonon?
    Nos,ilyen kérdések és járnak a fejemben egész addig amíg nem kapom meg rájuk a választ.Ez van amikor így fejezel be egy fejezetett.De nem baj így jó!
    Azt elfelejtettem mondani,hogy hivatalosan is eldöntöttem,hogy Te vagy a példaképem az írásaban! c: Bár lehet ez nem jelent sokat neked,de nekem nagyon.Végre ebben a térben is megvan a PÉLDAKÉPEM! :3
    Még egyszer IMDÁDOM és nagyon remélem,hogy nem lesz rossz vége.Addig is próbálom elhesegetni a rossz gondolatokat.
    A többi blogodat pedig remélem,hoyg folytatod egy idő múlva.
    Miért is szeretem ezt a blogot?
    Szóval,mert van egy csodálatos,egyedi és különleges fogalmazással és fantáziával rendelekző írója.(Amiért nagyon irigylem.c: ) Valamint,mert ilyen egyedi és ritka történettel rendelkezik!Ilyen ritka szereplókkel rendekelzik akik nem híresek,hanem csak két átlagos ember.A kinézett is nagyon tetszik!C: És ahányszor elolvasok egy úgy fejezetett soha nem csalódok!És leírhatom a véleményem végre valamiről,amit nagyon szeretek!
    Nagyon bocsánat a hosszú kommentért.De valamivel kárpótolnom kellett egy ilyen hosszú kimaradás után.
    Amint tudod,hozd légyszi a kövi rész!Már nagyon várom!!! :)
    Puszi,Tina.xx^^

    VálaszTörlés

Tiny Hand