2013. április 25., csütörtök

28. fejezet (+18)

Sziasztok.. Sajnálom, hogy eddig várattalak titeket, de szerintem ezzel a fejezettel kápótollak titeket. A héten megint egy dolgozat sorozat volt, szóval örültem, ha egyáltalán géphez jutottam. De végülis történt egy jó dolog is a héten: felvételt nyertem abba a suliba, amelyikbe nagyon szerettem volna járni!!!! Rohadt boldog vagyok. :) Szóval jövő évtől emelt angol tagozaton fogok tanulni... Ez azt jelenti, hogy egy időre majd biztosan szüneteltetnem kell az írást. :'c Ezt nem tudom hogy fogom túl élni, mivel ez az egyetlen tevékenység amit tiszta szívből szeretek csinálni..♥ És ez mind nektek köszönhető! :) De ez még messze van és addig is még sokat szeretnék írni! c; Btw ez egy +18-as fejezet!! Olyannyira, hogy egy perverzségi skálán 10-ből 10-est kapna.. De próbáltam minél ˝finomabban˝ leírni!
Most nem szeretném húzni az időt, tehát Jó olvasást!

 28. fejezet

- Neked itt a családod, a barátaid... Konkrétan az életed.

Ujjaival zaklatottan piszkálta a kezem. Némán figyeltem őt, s próbáltam kitalálni valamit. Nem tudtam ellenkezni az előbbi kijelentésével, miszerint itt az életem. De Harry nélkül már nem érezném ugyanannak az életet. Ő túl sokat tett értem ahhoz, hogy csakúgy eltűnjön. Felbolygatott mindent körülöttem. Már rég nem ugyanaz a lány vagyok, mint előtte.
Feltápászkodtam a hideg padlóról, majd Harry kezéért nyúltam. A következő pillanatban már egymással szemben álltunk. Kivettem a zsebemből a nem rég elszakadt karkötőmet, s ujjaimmal próbáltam megmenteni róla egy medált. Igazából semmi extra, csak egy ˝S˝ betű. A monogramomat jelképezi. Kis korom óta megvan és nagyon fontos számomra. Lábujjhegyre álltam, hogy könnyen eltudjam őt érni. Az ujjaim nagy erőfeszítéseket téve küzdöttek Harry láncának kikapcsolásával.

- Segítek – kuncogva hátra nyúlt, s közben karjával súrolta az enyémet.

Tenyerével elfedte kicsinek mondható kezem. Mindketten az apró kapcs kinyitásával ügyetlenkedtünk. Néhány másodpercre elfelejtődtek a problémák és csak halk nevetésünk hangja rekedt meg kettőnk közt. A legreménytelenebb pillanatban kattant a lánc. Az előbbi szerencsétlenkedés után kicsit bizonytalanul tartottam a markomban a papírrepülős nyakláncot. Ez volt az egyetlen, amit éjjel-nappal hordott, így tudtam, hogy sok jelentéssel bír számára.
Lassú mozdulatokkal ráfűztem a medálom, s a közepe felé húztam.  A mutató és a hüvelyk ujjaim között lógattam a láncot. Felnéztem Harryre, ő pedig csak mosolygott. Nem tudtam ugyanezt tenni, mivel újra felkavarodtak bennem a dolgok. Túl nagy bajt okoztam és úgy érzem ezt sehogy sem tudom helyre hozni.

- Vigyázni fogok rá – mondta, miközben visszavette a nyakába.

Bólintottam egyet, majd a tekintetem lesütöttem a földre. Alig észre vehető könnymorzsák jelentek meg a szemem sarkában. Képtelen voltam nem hibáztatni magam. Próbáltam visszatartani a cseppeket, de nehéz volt megakadályoznom, hogy ne csorduljanak le az arcomon. Harry kétségbe esetten akart megnyugtatni azzal, hogy szorosan átölelt.

- Nem a te hibád, baby – suttogta a fülem mellett.

Rekedtes hangja komolyabban szólt, mint máskor. Ettől csak még rosszabb lett. Alapvetően nagyon érzékeny típus vagyok és képes vagyok a legapróbb dolgokon is sírva fakadni. Hogy veszélybe sodortam a személyt, akinek képes lennék bármit odaadni, leírhatatlanul megviselt.
A szívem gyors tempóban lüktetett Harry mellkasán, ő pedig érezte ezt.

- Tudni akarod mennyit jelentesz nekem? – hátrébb lépett, zöld szemei kérdőn csillogtak.

A kezeim remegve pihentek Harry fogásában. Hosszú ujjai körbe értek a kezeimen. Pontosan tudtam mire gondol. A válaszomnak képtelen voltam hangot adni. Csak bólogatni bírtam. Harry nyugtató mosolya kicsit felszabadított. Gödröcskéi mélyen kitűntek és ez  őszinte érzelmeinek volt köszönhető. Hátrálni kezdett, s én követtem őt apró lépteimmel. Az ágy szélénél megtorpant, összeszorította ajkait. Aggódva bámult, de nem szólalt meg.

- Jól vagyok – halkan választ adtam fel nem tett kérdésére.

Óvatosan magához húzott, lehetővé téve, hogy megálljon, ha felmerülne bennem valamennyi kétely. De én biztos voltam abban, hogy készen állok rá.
Meg kellett történnie mindannak, amit ebben a két napban átéltünk. Segítenem kellett rajta, dühösnek kellett lennie; ezek a dolgok felébresztettek. Megbizonyosodtam arról, hogy én Harryhez tartozom, ő pedig hozzám.

- Egy pillanat – feszülten sóhajtott.

Elindult az ablakok felé, s én addig helyet foglaltam a matrac szélén. Onnan figyeltem, ahogy behúzza a függönyöket és lehúzza a reluxákat. Ezzel félhomály borult a szobára.
Átsétált a helyiség másik oldalára, s közben végig engem nézett. Félénk vigyorgása engem is mosolygásra késztetett.
Halkan bezárta az ajtót és így eltűnt az utolsó természetes fény forrás is. Bátorkodtam felkapcsolni egy régi olvasó lámpát, hogy legalább egymást lássuk. Harry az ágy végéhez csoszogott, s utolsó teendőként a zsebébe nyúlt. Megnézte a telefonját, majd kikapcsolta azt. Letette a kis éjjeliszekrényre zsebének többi tartalmával. Feszengve állt az ágynál, s közben még egyszer körbe nézett. A földre dobta a pénzes táskát; próbált úgy tenni, mintha elfelejtette volna, hogy a fele hiányzik.

Újra közelebb lépett, s lehajolt. Egyik lábával feltérdelt a matracra, a másikkal pedig támasztotta magát. Félénken megcsókolt, bal kezét lassan felvontatta a combomon. Hátra dőltem, de még mindig Harrybe kapaszkodtam. Ujjaival feltolta a topom szegélyét, olyan finoman ahogy csak lehetett. Hagytam, hogy folytassa. A szűk felsőm hamar megadta magát, azaz néhány másodperc alatt lekerült rólam. Harry csendben végig nézett rajtam, de egy percre sem hagyta el komolyságát. Azt gondolhatta, hogyha bármi rosszat csinálna, felállnék is kisétálnék. De nem tettem volna. Száz százalékig biztonságban éreztem magam.
Puha ajkainak érzése zavart meg a gondolkodásban. Apró puszikat ejtett a mellkasomra, s eközben forró lehelete szinte égette a bőröm. Hosszú ujjai rutinosan indultak a nadrágom széléig. Ügyesen kibújtatta a gombot, de mielőtt lesegítette volna rólam, megakadt. Az arcából semmit sem láttam, mert kusza tincsei a homlokánál lógtak. Felhevült lélegzet vételeink élesedtek közöttünk, mialatt Harry felettem támaszkodott. Zöld szemeivel a köldökömre összpontosított és némán figyelte, ahogy egyre gyorsabban veszem a levegőt.

- Mi a baj? – suttogtam.

Lassan felemelte a fejét, majd tekintetét az enyémbe fúrta. Kezemet az arcához érintettem, a hüvelyk ujjammal simogattam forró bőrét. Annyira kétségbe esettnek tűnt, mintha ez lenne neki az első alkalom.
Beleharaptam az alsó ajkamba; vártam, hogy beszéljen. Ehelyett viszont csak mélyeket sóhajtozott és aggódva meredt el a szemeimben. 

- Semmi. Csak félek – halkan motyogta. - Félek attól, hogy nem tudok vigyázni rád. Ígérd meg, hogy szólsz, ha valami nincs rendben.

Harryn soha nem látott feszengés jelei látszódtak. Miközben beszélt, érezhető volt a féltés. És én ettől csak még jobban ragaszkodtam hozzá. Tisztában vagyok azzal, hogy az első szexuális élményem nem lesz kimondottan élvezetes, de mindez csak vele járó. Tudom, hogy Harry vigyázni fog rám. Állandóan ezt teszi.
Lentebb csúsztam kicsit, mivel Harry még mindig a hasam fölött volt. Ahogy tekintetünk egy vonalba került, próbáltam a szimpla nézésemmel megnyugtatni. Kicsit megkönnyebbült, de továbbra is várta a válaszom. Karjaimmal a nyakába kapaszkodtam, s leereszkedett. Gyengéd csókunktól az ajkaim bizseregni kezdtek. Újra lett köztünk pár centi távolság és én kaptam az alkalmon.

- Ígérem – megkésve kijelentettem.

Elhagyta a száját egy mély, fájdalmas sóhajtás, s ezután folytatta a nadrágommal való babrálást. Beültetett az agyába egy olyan nonszensz gondolatot, miszerint nem tudna biztonságban tartani. Ezelőtt néhány hónappal még én hittem ezt, de azóta meglehetősen sok dolog történt. Megtapasztaltam olyan érzéseket, melyekről soha nem hittem volna, hogy átélhetők. Nos, Harry az én őrangyalom. Időnként kicsit instabil az önkontrollja, viszont szerintem ő az egyik legszerethetőbb srác a Földön. Ezek mellett nagyon titokzatos és céltudatos. Ha valamit a fejébe vesz, azt akkor is megszerzi, ha teljesen reménytelennek bizonyul az eset. És itt a kapcsolatunkra gondolok.
Csak bizonyos embereket enged be az életébe és én köztük lehetek. Hálás vagyok, amiért megismerhettem a valódi énjét, ami egyébként konkrétan levett a lábamról.

Lehunytam a szemeim, miközben Harry nedves csókokkal árasztotta el a hasam. Apránként haladt fel felé és szinte egy területet sem hagyott érintetlenül. A farmeremtől való megválásra csak félig figyelt. Hosszú percekbe telt, míg az anyag lecsúszott a bokámig. Harry kisfiús bájjal vigyorgott rám, s egy utolsó mozdulattal kibújtatott a szűk ruhadarabból. A szemeim kipattantak, ahogy hallottam egy halk csattanást, ami arra utalt, hogy a nadrág sikeresen földet ért. A pillangók ismét megjelentek a gyomromban. Már csak pár vászon választott el minket egymástól.
Arcaink párhuzamba kerültek, amíg Harry kezei komótosan tolódtak fel az oldalamon.  Szinte szenvedve tűrtem lágy érintéseit. Az ujjai elértek a melltartókapcsig. Erőteljesen haraptam bele az alsó ajkamba, ahogy probléma mentesen kioldozta a kapcsot. Halványan megpuszilta a szám, s emiatt elengedtem fogaim közül az ajkam. Nyelvét óvatosan a számba tolta; a frusztráló érzésem pedig egy pillanat alatt megszűnt.

- Annyira gyönyörű vagy, baby – suttogta, elválva az előbbi csóktól.

Igyekezett némi önbizalmat adni nekem azzal, hogy alig hallhatóan ontotta a bókjait. Miközben beszélt hozzám, levetette rólam azt a ruhadarabot, mely a felsőtestem egy részét takarta. Nem vettem észre ezt, míg meg nem éreztem telt ajkait a mellemen. A nyelve végével húzott néhány vonalat a bőrömön, s a számat elhagyta az első mélyről jövő nyöszörgés. A szemeim addig a pillanatig zárva voltak, amíg meg nem éreztem Harryt. Az ágyékaink közeledtek egymáshoz, ahogy egyre inkább keményedett a domborulat a nadrágjában.
Harry pillantásai a szokásosnál is több vágyat hordoztak magukkal. Kezeivel hátra nyúlt, s kihámozta magát a pólójából. Ezáltal még jobban láthattam azt ahogyan mellkasa követhetetlenül emelkedik a lélegzet vételei miatt.
Ezután az övével kezdett bajlódni. Egy dolog egész biztosan kiderült Harryről: képtelen bánni a nadrágokkal.
Visszaült az ágyvégébe, s hosszú ujjai remegve babráltak az övcsattal. Kuncogva feltápászkodtam; a hajamat ráfektettem a vállaimra, hogy tincseim takarják a melleim. Kezdtem fontolgatni, hogy itt az ideje egy hajvágásnak, de szerencsére szeretek mindent az utolsó percig húzni. Elé másztam és arrébb toltam a kezeit. Segítettem kioldozni a ragaszkodó öv csatját, s mivel Harry el volt foglalva a nyakamra nyomott csókokkal, ezért úgy döntöttem a gombot is kibújtatom. Villám sebességgel szabadította meg magát az anyagtól, mellyel erekciója küzdött egy ideje.

- Drágám, azt hiszem szükségem van a segítségedre – fájdalmasan szegezte tekintetét a domborulatára.

Egymásra néztünk, ő pedig az alsó ajkát harapdálta. Természetesen tudtam mire gondol, de  kicsit féltem. Ennek az oka annyi volt, hogy még sosem csináltam ilyesmit azelőtt. Visszagondoltam arra, amikor Harry is csinált ˝egy-két dolgot˝, csak hogy kényeztessen. Mindez megmosolyogtatott, hisz az az állapot, amit azokban a percekben kihozott belőlem nem volt fogható semmi máshoz.
Némán bólintottam, majd a mutató ujjamat beleakasztottam a boxere szélébe.

- Nem kötelező – megragadta a csuklóm. - Ha nem akarod, nem kell.

- D-De, akarom – halkan kijelentettem.

Kétségek közepette segítettem le róla a fekete anyagot. A fülem mögé tűrtem zavaró barna tincseim, majd a kezembe vettem keményedő erekcióját. A csuklóm lassan mozgattam fel- és le. Bátortalanságomat nem tudtam volna szavakba önteni. Csak örömet akartam szerezni neki, s közben nem tudtam jól csinálom-e. Harry lélegzet visszatartva kérte a gyorsítást és én engedtem a kérlelésének. Követtem az utasításait kicsit bizonytalanul. Szétnyílt ajkai közül kicsúszott egy lüktető nyögés, s ezt követően megfogta a kezem. Elvezette onnan,én pedig tudtam, hogy most mi következik. Rádőltem egy puha párnára, hajtincseim szabadon elterültek a huzaton.
Harry az ujjaival finoman lehúzta a bugyim; s én újra becsuktam a szemeim. Hangos lélegzésünk már túlfűtöttségre utalt. Pár percig összeszorítottam a szemeim, de mivel nem éreztem Harry jelenlétét, ezért kinyitottam.

- Várj.

Mosolyogva görgette le az óvszert merev erekcióján. Gödröcskéi mélyen mutatkoztak, kusza fürtjei rakoncátlanul pihentek egymáson. Egyszerűen észbontóan nézett ki. Egy pillanatra megfeledkeztem magamról.

- Szólj, ha baj van – szögezte le még egyszer.

Hevesen bólintottam. Minden érzékem kíváncsian várt Harryre. Érezni akartam őt.
Nyomott egy puszit a homlokomra, a kezeinket feltolta, s összekulcsoltuk az ujjaink. Ezzel párhuzamban, lassan belém hatolt. Váratlan érzés szakadt a nyakamba. Fedetlen felsőtesteink szorosan érintkeztek, így mindkettőnk vad lélegzése és szívdobogása érezhető volt. Harry rekedtes nyögése élesen suhant el a fülemnél, mialatt megpróbálta minél óvatosabban eltávolodni. A fájdalom egyik újabb fajtájával ismerkedtem meg.
Mielőtt megismételte volna az előbbi mozdulatait, ajkát az enyémnek nyomta. Gyenge csókunktól kirázott a hideg. Puha ajkai az enyéim felett időztek, miközben vontatottan tolta felém a csípőjét. Fokozatosan haladt, de így is fájt minden rezzenés.
A következő behatolás gyorsabb volt, mint az előző. És egyben kellemetlenebb. Összeszorítottam a szemeim, mialatt ő bentebb nyomult. Kissé elragadtatta magát. Talán megfeledkezett arról, hogy nekem ez az első. Talán ettől félt.

- Harry – erősebben szorítottam a kezeit, s kétségbe esetten nyögtem.

Észre vette fájdalmas arckifejezésemből, hogy túl sok amit csinál. De nem sokáig törődött ezzel. Szinte ugyanolyan hevesen húzódott vissza, ahogyan behatolt néhány másodperce.

- Kérlek.. lassabban – suttogtam visszafogottan.

Kinyitotta eddig csukott szemeit, s még csak ekkor éreztem, hogy felfogta az iménti durvaságát. Duzzadt ajkai finom csókban préselődtek a számhoz. Ezalatt nehézkesen visszatalált a legelső lökéshez hasonló tempóhoz. Cselekedetei folyamatosan tartottak. Halkan nyöszörögtem, majd a csókunk véget ért.

- El sem hiszed mennyire sajnálom, drágám – lágy puszikat hagyott a fülem alatti területen, miközben motyogott.

Mérsékelt nyögései vízhangzottak a forró szobában ameddig szaggatottan elemelkedett csípőjével. Finomabban mozgolódott bennem és ez annyira nem adott fájó érzést. Ereje kezdte elhagyni, de eszébe sem jutott megállni. Homloka csillogott az izzadtságtól, s sötét tincsei szintén nedvesek voltak.  Harry a karjain támaszkodott, így a kezeim szabadok lettek egy kis ideig. Szüntelenül tartotta azt a fokozatot, ami nem sanyargatta annyira a testem.
Ujjaimmal ázott fürtjei közé túrtam; ő pedig csendesen hümmögött. Idő közben lökései felgyorsultak. Muszáj voltam ráharapni az alsó ajkamra, hogy ne törjön ki belőlem egy hangos nyöszörgés.

- Sam! – zaklatottan duruzsolta a nevem.

Körmeimet belenyomtam megfeszült vállaiba, amire válaszul ˝közepes˝ sebességre váltott.

- Nem bírom.

Beszédével a közelgő orgazmusra utalt. Nyilván nehéz volt magát kordában tartania és gyengédnek lennie. A többi lánnyal nem élt át valós érzelmeket. Az egész aktus csak is a kielégítésről szólt. Nyomasztó gondolat volt, hogy Harrynek nehézséget okozott a figyelmesség. Legalábbis az ágyban.

Szemem sarkából figyelmes lettem arra, hogy hatalmas kezeivel erősen markolja a lepedőt. Olyan volt, mintha nem lett volna tisztában a jelenlétemmel. Számára szokatlannak bizonyult az összpontosítás egy személyre, miközben szeretkezett. Nem akartam, hogy ez velem így legyen.
Remegő kezeimet gyengén feltoltam magam mellé, s az övéi alá bújtattam. Az ujjaink feszesen összefonódtak és én megnyugodtam. Zöld szemei ismét aggodalommal teltek meg; látszódott rajta, hogy sajnálja a figyelmetlenségeit. Puha ajkai súrolták az államat, ahogy felakart érni a számig. Lágy, érzelmes csókja már-már kínzott.

- A rohadt életbe, Sam – lihegve mormolta.

Mellkasaink még mindig gyors ütemben emelkedtek egymáson és csak remélni tudtam, hogy hamarosan több levegőhöz juthatok. Harry rekedtes és éles nyögése váratlanul ért. Csípője lendületesen az enyémnek nyomódott, s ezalatt ő küzdött a testem megtartásával. A következő pillanatban már csak azt éreztem, ahogy elélvez bennem. Összeszorított szemekkel és fogakkal tűrte, ahogy a gyönyör végig szökik rajta. Lazított a tartásomon; a hátamat újra a matrac tartotta. Harry kimerülten temette az arcát a nyakamba, s néhány pillanatig el sem mozdult onnan.

Némán feltápászkodott felőlem, férfiasságát pedig kihúzta belőlem. Az ajkamat rágva figyeltem, ahogy kidobja az ágy melletti kis szemetesbe az elhasznált gumit.
Fáradtan mellém zuhant és némán kirángatta a takarót maga alól. Óvatosan betakart minket, majd magához húzott. Egymással szemben feküdtünk; hevesen lélegeztünk és próbáltunk magunkhoz térni. Hosszú ujjai megint csak összekulcsolódtak az enyéimmel.

Volt egy kis időm elrendezni a gondolataim. Elvesztettem a szüzességem. Odaadtam magam a fiúnak, aki teljesen elvarázsolt. Nem bántam meg. Nála tökéletesebb srácot el sem tudtam volna képzelni egy ilyen fontos és emlékezetes dologra, mint a legelső alkalom. Ott feküdt mellettem és tudtam, hogy egyedül én számítok most neki. Ennél felemelőbb érzésben még nem volt részem ezidáig. A gondolat, hogy én vagyok neki az egyetlen: melegséggel tölt el.
Azt hiszem szerelembe estem. Menthetetlenül és ténylegesen.

(A következő fejezethez +10 komira lenne szükség..!)

15 megjegyzés:

  1. "Azt hiszem szerelembe estem. Menthetetlenül és ténylegesen." *_________________________* végre Sam!ideje volt már szerelmesnek lenned:D *jól vagyok*
    amugy ahgvdbsjajbbcasbasjbascbaj MEGHALTAM! édes drága jó istenem...IMÁDLAK TÉGED IS MEG AZ ÁTKOZOTT JÓ BLOGODAT IS!:D kérlek hozd a kövit m-mert é-én n-nem bírok várni*w*

    VálaszTörlés
  2. Szia :)

    Imádom a blogod. Nem is tudok mit írni. Boldog lennék, ha így tudnék írni, mint Te! A másik blogod is olvastam, az is hasonlóan jó volt, bár ez jobban tetszik. Ne értsd félre, az is tetszett, de ebben a blogban rejtőző titokzatosság megfogott. Remélem hamar lesz következő rész, mert nagyooon várom már :D

    Gratulálok a felvételhez, és sok sikert ;)
    Puszi: Becca <3

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Sziia!
      Köszönöm, hogy olvasod! És egyébként ez a blog nekem is sokkal jobban tetszik! ;)
      Köszönöm! xx

      Törlés
  3. szia.tehetséges vagy.többet most nem tudok mondani mert éppen olvadok lefele a székről.:" )hamar a kövit!!

    VálaszTörlés
  4. WoW! *o* Nekem nagyon tetszett ez a rész. Gratulálok a sulihoz! :)

    VálaszTörlés
  5. hy:)
    wow,nem volt semmi ez a rész,olyan igazi "shadow"-os volt,szerintem.:)Egyetértek veled,megérte rá várnii.;)a sulihoz,pedig grat.:)
    xx.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. örülök, ha tetszett és köszönöm! x

      Törlés
  6. aaaaa. *.* ... NE CSINÁLD EZT VELEM.. :O
    szerintem ezt a részt nem csak egy alkalommal fogom elolvasni! :D most jó hosszúra sikerült, tényleg.. bárcsak mind ilyen lenne. <3.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. én is többször olvastam el.. azt hiszem ez az egyik kedvenc fejezetem. :P
      mostantól próbálom minél hosszabbakra írni! :) x

      Törlés
  7. *o*
    Nincsenek szavak!!!!!!!!!!!!!!!!!!

    VálaszTörlés
  8. Hű*-*Hogy tudsz ennyire csodálatosan írni?? :oo♥:$
    Jó, hogy most hosszabb lett a kelleténél:) Gyorsan kövit PELASE :)♥ és gratula a felvételihez :33 ügyes vagy:)

    VálaszTörlés
  9. Ez lett a legjobb szerintem!
    És nagyon tetszik hogy ilyen hosszúra írtad.
    És engem kárpótoltál ezzel résszel!!!
    IMÁDOM-IMÁDLAK!
    Köviiit♥

    VálaszTörlés
  10. Szia! Én tegnap találtam rá a blogodra, de csak ma jutottam el odáig hogy írni is tudjak. Én facebookon a csoportban találtam rá,és már régóta elakartam kezdeni olvasni de bevallom túl lusta voltam hozzá:DD viszont tegnap elkezdtem és örülök hogy így tettem. Csak faltam a sorokat, egyszerűen imádom. Nagyon tehetséges vagy az íráshoz, az egyszer fix. Bár nekem egy kicsit Dark-os beütése van, de lehet hogy ez csak az én észrevételem. :) Már tökön ülve várom a következőt. Remélem minél hamarabb tudod hozni.
    U.i: Már rendszeres olvasónak is feliratkoztam!<3 :)

    VálaszTörlés
  11. Nagyon szuper, ismét!
    De most nem értem, akkor Sam nem is élvezett el, csak Harry?
    Remélem azért máskor neki is lesz része ilyen örömben :D
    puszi xxx

    VálaszTörlés
  12. Uh, már fejezetek óta vártam ezt a részt. :D Nagyon jo lett! És örülök, hogy ilyen gyorsan frissítesz. Szeretem ezt a storyt. Így tovább!

    VálaszTörlés

Tiny Hand